Lelkem szottya

Ezt a történetet kaptuk, mert az érintett nőt is gyógyították a blogom olvasottak. Mindenkinek könnyebb, ha megosztjuk. Ugyanakkor pokoli nehéz…várakozás, lombik, két kisbaba, talán a vírus okozta? Talán sosem tudjuk meg. Egy biztos, hogy a remény örök.  “Néhány hónapja váratlanul felnőtté váltam… Nyáron indult csodálatos álmunk egy szemvillanás alatt szertefoszlott, középidőben elvesztettük ikreinket…Több éve vártunk babára… Tovább »

Tavaly október óta olvasom a blogod, tagja vagyok a facebook csoportjaidnak is, de eddig csak csendes megfigyelő voltam. Most úgy érzem, szeretném én is megosztani, ami velünk történt. 2018 februárjában 1 éves próbálkozás után végre pozitív lett a tesztem. Akkor, amikor kb biztos voltam benne, hogy nem fog sikerülni (nagyon stresszes volt a munkám, párommal… Tovább »

2016 őszén férjemmel úgy döntöttünk itt az idő babát szeretnénk, abba hagytam a fogamzásgátló szedését és lám októberbe már pozitívat teszteltem. Minden rendben volt, 12 uh-n makk egészséges. Majd jött a 18 hetes uh, ahol orvosom mondta, lát valamit a pici szívén, ekkor megtudtuk azt is, hogy kislány lakik a pocakomban. Elküldtek genetikára 1. számú… Tovább »

Ezt a történetet kaptam. De mintha én írtam volna…2 évvel ezelőtt velem is szinte így, ugyanott. Mert velem akkor történt, de veled meg most és holnap meg mással. Nem tudjuk megakadályozni, de a kollektív tudatosságból, a női erőből tudunk meríteni ilyen írások által is. Sok hosszú sztori van, mind mély és megható, egy egy nő… Tovább »

Ez a történet is úgy indult, ahogy a többi…boldog várandósság, de olyan nem lett happy end a 40. héten. Szülés, amikor még nincs itt az ideje, tej, aami akkor van, mikor nem kéne, babasírás helyett néma csend. De Zsanett is felállt, megtette az útját, feltette a kérdéseit, keresi a válaszait és nagyon várja, hogy beköltözzön… Tovább »

Zs. egy SzivárványAnya. Első kisbabáját a 33. héten veszítette el miközben megfigyelésen kórházban volt. Dorka csodaszép kislány volt, mint aki alszik. Hogyan lehet innen tovább lépni? Milyen kérdések gyötrik ilyenkor a szívet? A nehéz út végén jött a szivárvány, innen emlékszik vissza az édesanya.  Hol is kezdhetném?! Várva-várt gyermek volt, csupa öröm és boldogság volt… Tovább »

Az én történetem 2016 szeptemberében kezdődött, mikor is a párommal elhatároztuk, hogy szeretnénk egy kisbabát. Abbahagytuk a gyógyszer szedését és 20 nap alatt meg is fogant a mi kis szerelmünk gyümölcse. Boldogságunk határtalan volt, elkezdtem neki vásárolni mindenfélét, mert hamar megtudtam, hogy kisfiú lesz. A 12. heti genetika down szindróma eredménye közepes kockázatú lett, így… Tovább »

A habituális vetélés vetélések megmagyarázhatatlan sorát jelenti. Bea már túl volt több ilyenen, mikor a végre megmaradt kis embrió szépen fejlődésnek indult. És mikor azt hitte, már semmi rossz nem jöhet, középidőben megtörtént a legborzalmasabb: Máté baba sem maradhatott velük. Olvassátok Bea történetét, aki úton van a SzivárványBabája felé és nagyon világos, tiszta meglátásaival, kitartásával… Tovább »

Heteken át gondolkodtam, hogy megírjam-e a mi veszteségünk történetét. Biztosan újra át akarom-e élni a csalódást, bánatot, fájdalmat?! Még így, hogy belekezdtem, sem vagyok biztos abban, hogy végig tudom csinálni. Hol is kezdjem? Talán ott, hogy a 2017. év sikerekben gazdag volt. Talán túlságosan is. Ez már lehetett volna egy jel (később több ilyet is… Tovább »

Régebben, amikor arról hallottam, hogy a környezetemben, ismerőseim családjában valaki elveszítette a babáját, a szörnyű, igazságtalan és kibírhatatlan szavak jutottak eszembe. Mindig is nagyon empatikus voltam, át tudom érezni mások fájdalmát, sokszor talán túlságosan is, ilyen helyzetekben mégis állandó jelleggel bennem volt az az érzés, hogy velem aztán hasonló biztos, hogy sosem történhet meg. Ebből… Tovább »