Lelkem szottya

Ami most van, az annyira evidens, olyan megkérdőjelezhetetlen. Olyan, mintha mindig ez lett volna. Lakik egy kislány velünk. 4 hónapos lesz 1 hét múlva. A kislányom. A testemből. Nyomja a kakimakit meg a pukkandúrt és néha ordenáré módon nyakon vagy felkaron hány aludttejjel. Az idő múlásának értelmezése abszolút relatív. Azaz az idő érzékelőjének lelki állapotán… Tovább »

  A rendszeres írással elmaradok, mert a két kezem ritkán szabad és ha épp az, annyi minden dolgot kell/szeretnék elintézni. Az érzéseim sem rendszeresek, sokszor meg sem tudom fogalmazni, mi zajlik bennem, csak dolgozik a robotpilóta. De szeretnék összegezni nagyon, nagyon, mert ez a szivárványanyaság nem fenékig tejfel és hiába egy elbúcsúztatott magzat, a kisbabámmal… Tovább »

Eljött az idő, hogy leírjam Lidus születéstörténetét. Nem akármilyen sztori, szerintem egész életében ezt fogom neki emlegetni. Lidus kétszer indult el, de először visszatartották, ami miatt van egy kis bűntudatom: ki tudhatta volna nála jobban, mikor kell megszületni? Irigylem a türelmét, ahogy nagy duzzogva kivárt egy hetet, majd azzal az akaratossággal tört elő, ahogy most… Tovább »

Bár a Facebookos posztjaimból lejön, hogy elég jól vagyok, mégis szeretném egy kicsit összefoglalni elsősorban magam számára, hogy hogyan érzem magam a mostani terhességemben több mint 1 évvel a veszteség után. Azzal kezdem, hogy olvasom Edith Eva Eger A döntés című könyvét és párhuzamot vonok a saját sorsommal. Dr. Eger úgy ír, ahogy én. Azzal… Tovább »

Az aggodalmaim, felmerülő kérdéseim, bosszúságaim jönnek egymás után. Ahogy az egyik lecseng, aktuális lesz egy másik. Van, ami vissza-visszatér. Most, hogy már nem aggódom a baba egészsége miatt, vállalkozási ügyeim is megoldódni látszanak, bosszankodhatok egy jót a celeb kismamák álságos világán és a mindenkit lehúzó baba-marketingen. Amikor a bánatomtól, gyászomtól ki sem láttam, nem gondoltam,… Tovább »

„A 21.heti 4d-s ultrahangot vártuk már hetek óta. A 17. héten minden rendben volt. Gyermekünk édesen ficergett odabent. A 4d-s ultrahangon már látni fogjuk az arcát is, még jobban megismerhetjük őt.” Így kezdődött tavaly, idén is, de másképp folytatódott. Mikor tavaly augusztusban az idézett szavakat írtam, fogalmam sem volt, hogy mikor történik meg mindez kicsit… Tovább »

  A 20. hetet töltöttük be. 20 hete együtt és égek a kíváncsiságtól, hogy ezúttal ezzel a kislánnyal jut-e nekünk több idő. Tavaly ilyenkor nem hittem volna, hogy újra itt fogok tartani és hogy ennyire csodálatos, önfeledt lesz ez az időszak. Élvezem a jutalomjátékot. A 16. héttől kedve, ami előtt szétestem és ami után megtudtuk,… Tovább »

Megint egy kis összefoglalóval jövök, mely segít nekem is átlátni és tisztázni, hogy miket éltem meg az elmúlt 4 hétben. A blogom írásait mindig word-ben írom meg, és már 52 oldalnál tartok. Lassan érik a könyv, melynek címe valószínű, hogy hullámvasút lesz. Most ott tartok, ahol tavaly megnyugodtunk. A 12 hétig rettegtem, pedig azt sem… Tovább »

Nem akarok okoskodni, mert nincsen egységes gyógymód, de vannak olyan módszerek, amiket én kipróbáltam és sokat segítettek abban, hogy a terhességem megszakításának traumáját és az utána következő változatos, de piszok súlyos időszakot úgy viseljem el, hogy a végére ember és nő maradt belőlem, aki nem hogy csorba, inkább egész lett. Ezeket a módszereket, segítő szakembereket… Tovább »

Írok, hogy valami történjen, amíg várok. És írok, mert őszinteséget fogadtam. Írok, mert megtanultam, hogy nem szabad félni és legyőztem legfőbb akadályomat: a szégyenérzetet. A legnagyobb erőforrásom a bizalom a csodába, a bizalom a gondviselésben. Bizalom abban, hogy minden úgy jó, ahogy van, és hogy ez az élet csak egy játék és én a legfőbb… Tovább »