Ez egy vendégtörténet a “Csak egy nap az életünkből” felhívásomra. Meséld el, milyen egy napod. Anyaként, hogy érzed magad. Írj őszintén! Küldd el nekem a csepelyt@gmail.com címre és legyen közkincs, hogy mindenkinek adjon valamit!
Hajnali 5-kor 4 hónaposom ébresztett. Éjjel is szopizott jó párszor. Letusoltam és hajat mostam (mert este a fáradtság miatt elmaradt) és csináltam magamnak rántottát reggelire (gyerekek kekszet “hajnali”znak, férjnek szendvicset csinálok elvitelre). 6-kor ébresztettem a család többi tagját, és 7-kor kivételesen együtt indultunk el itthonról mind a 7-en (egyébként az Uram viszi a 4 “nagy” gyereket az intézményekbe, én itthon maradok a kicsivel).
Az autónál Ilka közölte, hogy pisilnie kell, és akkor a fejemhez csaptam: tényleg, Ő ma még nem is pisilt!!! Lehúztam a gatyáit, az árokpart fölé tartottam, de a 0 fokban nem tudott pisilni. Szerencsére kibírta az oviig. Iskolásokat kiraktuk a sulinál 5 perces késéssel (Borinak osztálymiséje volt fél 8-kor, ilyenkor már 7:15-re ott kellene lennie). Én kísértem be az ovisokat, addig G. vigyázott az autóban az alvó Ilkára. Andi néni elkapott, hogy elújságolja, Terka milyen ügyes volt, 93 %-os iskolaérettségi felmérést csinált. Nagyon ledöbbentem. Eddig úgy gondoltam, hogy visszafogjuk az oviba még egy évet (ennek megfelelően nem is jártunk rendesen iskolanyitogatóra és a logopédiát se vettük komolyan, nem gyakoroltuk minden nap), de annyi szépet és jót meséltek Róla (az oviban nagyon önálló, érdeklődő, kitartó és ügyes), hogy elbizonytalanodtam.
Hazafele is ezen kattogtam. Muszáj volt megbeszélnem valakivel, nem tudtam volna otthon ezen rágódni egyedül, így fél9-kor becsöngettem a mamához. Szerencsére már ébren volt. Jól átbeszéltük, amíg Margó szopizott egy jóízűt, aztán hazamentem. Gyorsan kértem időpontot a Szent Mórba felvételi beszélgetésre. Az igazgatóhelyettes viccesen azt mondta, hogy már azt hitte, elfelejtünk beiratkozni a következő gyerekkel. Már nem lehetett válogatni, az ovis farsang napján (febr. 14-én) 9:30-ra kell mennünk.
Photo by Vince Fleming on Unsplash
A nagycsaládosoknak is kiküldtem a márciusi színház rendeléshez szükséges levelet, és 10-re vittem Ritát szemészhez. Addig mama vigyázott az alvó Margócira. Az optika a Jókai téren van, oda nem lehet kocsival behajtani, így hát az Apáca utcában parkoltam le, hisz oda van az ovi miatt behajtási engedélyünk (30 percet lehet vele parkolni). Rita az autóban felejtette a szemüvegét (amit még az előző szemorvos írt fel Neki az olvasáshoz), így vissza kellett sietnek érte.
Dr. Pusztai Ágota nagyon alaposan megvizsgálta, és végül azt mondta, hogy nem kell Neki szemüveg (jobb szeme 0 és +1/4 dioptria közötti, bal szeme 0 és -1/4 dioptria). A rejtett kancsalságot is vizsgálta, az sincs Neki. Tehát az olvasási nehézségének nem a szeme az oka, de legalább nem kell szemüveg! 6000 Ft volt a vizsgálat (ha kell szemüveg és ott csináltatjuk, akkor ingyenes) és 6000 Ft volt a büntetés is, ugyanis mint kiderült, a behajtási engedély csak az utca másik felére érvényes, nem a teljes Apáca utcára. Vettem a pékségben Ritának egy fahéjas csigát (mert pont lemaradt a tízórairól), és visszavittem a suliba.
Hazajöttem, szoptattam, ebédeltünk, sütöttem egy tepsi fahéjas-almás kevert sütit, amíg sült, addig megcsináltam a napi 30 perc Gyerünk anyukám! tornát, ami után megint le kellett tusolnom, olyan izzasztó volt. Margót szoptattam fél 2-kor, utána aludt. Mama jött vigyázni rá, én meg megint útra keltem: Ritát vittem 1/4 3-ra fejlesztésre (3-kor meg vissza az iskolájába napközis órára). A 45 perces fejlesztés alatt mindig szoktam valamit intézni a városban, most a Libri-be mentem a megrendelt könyvemért (Sebestyén Eszter: Átlátszó Álarcok) és a Dr.Herz-be pár dologért.
Rita kiszállt a sulinál, mentem tovább az ovihoz. Ott volt pár percem, mert csak 3/4 4-kor lehet elhozni az iskolásokat, így beleolvastam a könyvbe. De meglátott egy ismerős anyuka, kiszálltam és beszélgettünk, aztán elhoztam az ovisokat is, és mentünk az iskolásokért (kicsit kellett várakozni az autóban, mert elől és hátul is úgy rámálltak (10-15 cm-re), hogy nem tudtam kiállni.)
Iskolások már lent vártak a portán, beugrottak és zúztunk haza. Gyors szoptatás, és húztam is vissza a csizmát és a kabátot, mert 1/2 5-kor Boriéknál kezdődött a szülői értekezlet. Mamára hagytam az 5 gyereket. Ritánál is ma volt szülői, de az 5-kor kezdődött. Így Gábor ment oda (fél 5-ig dolgozott, utána felsétált). Mindkét helyen jókat mondtak a gyerekekről, öröm volt hallani. Mikor fél 7-kor hazaértünk, már a 3 “nagy” le volt fürödve, meg volt terítve.
Vidám estét sikerült varázsolni, sokat nevettünk, így jól végződött ez a pörgős nap. Miután a gyerekek lefeküdtek, még egymással is foglalkoztunk, mert a szerda a mi házastársi napunk.
Nem minden napunk ilyen sűrű, de azért sosem unatkozok. Szerencsére jól megtanultam édesanyámtól: “Akkor szép az élet, ha zajlik” – hát, nálunk nagyon szép!!!
Ha érdekelnek az írásaim, kövess Facebook-on is. Ha olvasnál sport vagy életmódváltás témában, kövesd a https://pilatesmaskepp.cafeblog.hu/ blogom. Ha elmesélnéd a saját történetedet, és nem bánnád, ha a blogon megjelenne, írj nekem:csepelyt@gmail.com
Kommentek