Ez egy vendégtörténet a “Csak egy nap az életünkből” felhívásomra. Meséld el, milyen egy napod. Anyaként, hogy érzed magad. Írj őszintén! Küldd el nekem a csepelyt@gmail.com címre és legyen közkincs, hogy mindenkinek adjon valamit!
34 éves leszek márciusban, 3 gyerekem van. A legtöbben csodàlkoznak, hogy 3 gyerek anyja vagyok, majd alaposan végigmérnek. Olyankor egy kicsit megint 24 vagyok. Marci 11, Bence 9 éves, Fanni 4 hónapos.Szeretem őket. Mondhatni nèlkülük teljesen más ember lennék. De a mostani önmagam soha nem cserélném le egy korábbira, mert megküzdöttem ezért.
5:50 van. A kisasszony átaludta az éjszakát (Ellenben velem, aki már 3-kor fent volt, a medicinlabda méretű telt cicik miatt. Fejtem.) Nagyon ritka, hogy nem kel fel éjjel, de a fiaim soha nem voltak ilyen jó alvók. Fanni úgy döntött, neki 9 óra alvás tökéletesen elég, így 5-kor ébresztőt fújt. Nekem.
Apa alszik, a fiúk alszanak. Nincs tàgas, vastag falazatú lakásunk, sem bejárónő vagy dajka, esetleg nagyi, csak mi vagyunk. A vékony falak, a tolerancia, türelem és megértés.
Néha minden olyan olajozottan működik, néha meg kiakadunk. Azért tudok most írni, mert a baba elaludt a karomban. 20 percnél többet nem alszik napközben. Ha 3×20 percet alszik, akkor összeteszem a két kezem. Tehát most nyugi van, hiába széttörik a popóm a kemény széken, és inkább feküdnèk a meleg ágyban.Már ittam egy nescafét és ettem egy banánt. Diétázom és szoptatok. Teljesen jól működik a kettő együtt. Csak győzzem idegekkel. Nem versenydiéta, azt meghagyom arra az időre, ha már nem fogok szoptatni. Viszont a diéta és a sport egyszerűen kell nekem különben begolyózok!
Photo by Romina veliz on Unsplash
Sportból nagyon kevés van mostanában, ahogy időből is.Nagymama 250 km-re, apa délután vagy este ér haza legtöbbször, olyankor pedig már nyűgös mindenki. Ha akkor lépnék le mozogni, annak én innàm meg a levét. Így marad az este fél 9, arra, hogy szánjak magamra időt.Rutinos vagyok, pár éve 80 kilót fogytam. Nem, nem híztam vissza. De a terhesség nem kímélte a testem. Hiányzik a régi test. Hiányzik amit a sport adhat a lelkemnek. Ha úgy adódik akkor a középsővel megyek futni este.
6-kor megjelennek a fiúk a konyhában, reggeli, kakaó, vita, ölelés, puszi, sírás, wc, pakolás, eszmecsere, mesélés, hol a ruhám? És hol van az XY tankönyvem? Hiába pakolunk be este, reggel újabb hiányzó dolgokra derül fèny. Hideg a padló. Hol a papucsom? Megette a macska. Nem kapcsolok tv-t, hogy nyugodjanak le. Inkább próbálok beszélgetni. (A délutáni x-boxon, számítógèpen való játék is ki van mèrve időre) Mire elindulnak, kicsit lefáradok és még csak fél 8.
A kicsi ébren. Nyűgös mert felzavarták. Apa fekszik, majd indul dolgozni. (Ha kérném, segítene, de nem kérem.)Én pedig ott állok a romok közepén a nyűgös babával. 80 nm házimunka plusz Bob Marley, a macska aki szintén hím. Három választásom van: 1. Vagy elvégzem a házimunkát most azonnal, az 5,5 kilós gyereket cipelve a karomon, vagy leteszem és hagyom kicsit nyűglődni.
Vagy nem. Nincs autónk. Hiába mondják sokan, hogy hagyjam a hàztartást meg a főzést, mert nem èrtem miről beszélnek. Éljünk mocsokban? Ne adjak 3 férfinek főtt ételt? Vagy hogyan képzelik? Rendeljek kaját…Kinek van arra pénze a mai világban. Ritkán rendelünk, de akkor én döntök úgy.
Sétàlunk, vásárolok, mozgok.
Igény szerinti szoptatás? Haha. Amikor tudok, szoptatok. Nyilván nem hal éhen. Kötődő nevelés?Szeretem, gondoskodom róla, ha kellek neki, ott vagyok, ha kell együtt alszunk, de van saját ágya, ott alszik. Megkap belőlem mindent amit adni tudok.Akkor is próbálok toppon lenni, mikor zombi üzemmódban futok. Ugyanúgy viszem az olyan napokat is, mert most már senki semmit nem tol a fenekem alá. Mert ha ellustulok, azzal senkinek sem teszek jót.
Muszáj példát mutatnom és talpon maradnom. Bármikor megtörténhet, hogy egyedül maradok. Az élet kiszámíthatatlan. A középső birkózik, felvételizik, a nagy pedig végtelenül segítőkész, csendes, nyugodt, de neki is kellek.A páromról nem is beszélve. Aki sokat segít, mégis sokszor csak annyit lát belőlem, hogy este 9-kor beesek az ágyba, és úgy is maradok.
Már most bànom, hogy annyi mindent kihagytam a történetből. Nagyon, nagyon lerövidítve ilyen egy napunk és akkor is így csinálom, ha másoknak nem tetszik, mert így tudom csinàlni. Vállaltam, vállalom.
Ha érdekelnek az írásaim, kövess Facebook-on is. Ha olvasnál sport vagy életmódváltás témában, kövesd a https://pilatesmaskepp.cafeblog.hu/ blogom. Ha elmesélnéd a saját történetedet, és nem bánnád, ha a blogon megjelenne, írj nekem:csepelyt@gmail.com
Kommentek