Lelkem szottya

A legszebb ünnep Veled és Nélküled

Mikor már azt hittem, mindenen túl vagyok, rájöttem, hogy lelkem oroszlánja még csak most ébredezik. Ezt onnan veszem észre, hogy egy fáradtabb nap és a földön csúszva találom magam, sírva, nyöszörögve közvetlen az után, hogy valamit földhöz vágtam vagy megrángattam. Igen, ez valami olyan düh, olyan bánat, ami teret követel magának. Eltelt 4 hónap, lassan… Tovább »

Vajon hogyan kell gyereket csinálni?

Ez a kérdés zúg a fejemben. A héten megszülnék, ha nem szültem volna már meg a babámat 4 hónappal ezelőtt. A hétvégén már a kisbabámat ringatnám, ha nem jelöletlen sírban feküdne, a szívembe temetve. Ha minden úgy lett volna, ahogy elhittem, akkor most nem azon agyalnék, vajon hogyan kell gyereket csinálni. Én ezt az egyet… Tovább »

Várandósságom utolsó napjai a képzeletemből – 1.

A hivatalos orvosi kiírás szerint 5 nap múlva szülnék. Vajon akkor is ilyen gyorsan telt volna el az idő, ha még mindig a pocakomban lennél, kisbabám? Vagy a tőled való búcsú meghasította a tér-idő kontinuum egységét, és szinte elröpültek a hónapok? Időutazó is lettem, mert olykor újraélem az egészet. Bár csak az időben előre is… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!