Volt egy fiam, Lénárd. Az erős kicsi oroszlán. 22 hetet élt a méhemben, személyesen soha nem találkoztunk, de közelebb volt hozzám, mint bárki ebben az életemben. Lénárd volt az eddigi legnagyobb tanítóm, aki komoly feladattal jött hozzánk, de igen hamar távoznia kellett a küldetés értelmében. 22 hetesen terhesség megszakítás keretében megszültem, a lelkét korábban elengedtem.
A blog nem felület a siralomhoz. Nem a rettenetről fogok írni. Az én életemben a gyermek fogantatása majd elvesztése egyaránt tartogatott örömöt. Erről az örömről, ezekről a tanulságokról szeretnék írni. Nem vagyok okosabb mint más, nem vagyok erősebb, egy valamiben lehet, hogy mégis jobb vagyok: töretlenül hiszek, és ebből szeretnék másnak is adni.
Azt mondják a kommunikációs képességeim az erősségeim közé tartoznak. Elhiszem. Nem szeretném megtartani magamnak a jót, kiadom, átadom, ami bennem van, az ítéletet meg majd kimondja más. De itt én nem akarok ítélkezni. A vetélés is egy fajta születés. Nő születik, ember születik. A magzati életnek vége, de a magzati lélek feladata mégis beteljesedik. A nő pedig átél egy fájdalmat, egy búcsúzást, nőként megtapasztalja önmagát, megszületik a folyamatban egy új szellemiség. Ez nem csak a veszteségről szól. Nem akarom, hogy a köztudatban ez legyen. Információkat szeretnék adni, hogy velem mi történt. Leírva őszintén a kórházi procedúrát és a lelki folyamataimat is. Nem akarok köntörfalazni. Nem szeretném, ha más köntörfalazna. Bízom benne, hogy amit én leírok mást is megindít. Várom, hogy osszátok meg velem, hogy veletek mi történt.
Az elmúlt két hétben számos nő ismerősömtől tudtam meg, hogy ő is átélt egy vetélést. Lehet, hogy 30 éve, lehet, hogy a közelmúltban, lehet, hogy pár hetes volt a terhessége, lehet, hogy több hónapos. De átélte és magában érlelgeti a vele történteket, és amint egy sorstársra akad, szívéből mondja el, mert közösséget formál az átélt tragédia. De mi lenne, ha lehetne róla beszélni? Ha nem kéne szégyenként megélni, kudarcként, ha nem kéne vádaskodni, vagy elmismásolni a történteket. Csak beszéljünk róla úgy, ahogy az volt.
Ha érdekelnek az írásaim, kövess Facebook-on is. Ha olvasnál sport vagy életmódváltás témában, kövesd a https://pilatesmaskepp.cafeblog.hu/ blogom. Ha elmesélnéd a saját történetedet, és nem bánnád, ha a blogon megjelenne, írj nekem:csepelyt@gmail.com
Kommentek